Téves, álbölcs idézetek 4

"Az Isten a nehéz utat mindig azoknak adja, akikről tudja, hogy végig is fognak menni rajta." - Léria Dipán

 A nagy megmondás helyett gondolkozzunk együtt:

– Isten valakinek nehéz, másoknak könnyű utat ad: Isten válogat, hátrányosan megkülönböztet embereket, népeket, talán rasszista? 

– A könnyű út a jó, vagy a nehéz? Ha az elénk kerülő nehézségekből tanul(hat)unk, általuk fejlőd(het)ünk, akkor a könnyű utasok végül is rosszabbul járnak?

– Nem mindenki megy végig az úton? Úgy tűnik, a természetben a legtöbb szabály alól lehet kivétel. De ha számottevő az úton végig nem menők száma, akkor ott rendszerszintű problémával kell számolnunk. Hogy engedheti azt Isten, hogy akár egyetlen Lélek is elvesszen és ne térjen vissza Őhozzá? Lehet, hogy az író itt egyetlen életútra gondolt, és majd egy következő életben végigmegy?

isten_utat_ad.jpg

– Isten utat ad? Hasonlóan a könnyű – nehéz megkülönböztetéshez, felmerül a nagy kérdés: van egyáltalán joga utat adni? (Hasonló: van-e joga eleve elrendelni, ítélni?) Általában mindenki egyetért abban, hogy Isten a Legfőbb Létező, a Végtelen Jóság és Igazságosság. Alaptételünk eleve kizárja az izraelita jehovista vallássá torzított (ál)kereszténység kicsinyes, bosszúálló, antropomorf istenképét. Sajnos ez a kép olyan mélyen beleivódott a kereszténynek nevezett kultúrák emberébe, hogy végig sem hajlandó gondolni, legfeljebb elintézi a kifürkészhetetlen isteni terv dogmájával. Szóval, ha Isten abszolút, nem lehet antropomorf, nem lehet cselekvő sem, mert az térhez és időhöz kötött, sőt nem lehet gondolkodó sem, mert az megint valamilyen keretek közé szorított viszonyrendszerben zajlik, Ő pedig meghatározásunk szerint ezek fölött "áll". 

Esetleg elfogadhatjuk az idézet állítását, ha Isten alatt az emberben lakozó istenséget, Szellemet, halhatatlan Lelket értjük? Út alatt pedig a reinkarnációk során szerzett tapasztalatokat, melyeket döntéseink és tetteink következményeiként szövünk magunk köré? De ez már egy másik idézet lenne...

Apropó, Istent nem illik "az Isten"-ként emlegetni.

 

Volna még pár idézete az írónőnek, ami megérne egy misét:

"Nem kell mindig mindent megérteni, hiszen az idő a jelennel nagyon hamar tovább lép."

"A szeretlek szó nem csak egy érzést jelent. Hanem azt is... hogy próbálok mindent megtenni azért... hogy boldog légy."

"A férfi mindig annyira férfi... amennyire meg akar felelni a nőnek, akit szeret."

 

De az igazságosság kedvéért néhány idézet, amivel egyet lehet érteni (házi feladat: melyik mond ellent egy fentinek?):

"Senki nem tud annyi jót tenni veled, mint te saját magad. És senki nem tud annyi rosszat sem."

"Az életed szépsége belőled nyílik."

 

A bejegyzés trackback címe:

https://aranyszamar.blog.hu/api/trackback/id/tr6716722002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Aranyszamár

Aranyozott szamárság: okoskodástól a bölcsességig

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása